Blog

Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (2. rész)

(Az első rész itt olvasható.) Az amerikai demokrácia felépítése A huszonegyedik századi amerikaiak demokráciának tekintik a kormányzatukat, és emiatt a demokrácia kritikája Amerika-ellenesnek tűnik számukra. Mégis, az USA alkotmányának vizsgálata azt mutatja, hogy az amerikai alapítók olyan kormányzatot terveztek, amely szándékosan el volt szigetelve a közvéleménytől. A Függetlenségi Nyilatkozat a szabadságot elidegeníthetetlen jognak nyilvánítja, amiContinue reading “Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (2. rész)”

Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (1. rész)

A fordító előszava: Randall G. Holcombe ezt a tanulmányt 2021 elején jelentette meg. Egy év múltán különös aktualitást nyert Magyarországon, ahol zsinórban negyedszer nyert alkotmányozó többséget a jelenlegi kormánypárt az országgyűlési választásokon, és ezt sokan „erős demokratikus felhatalmazásként” értékelik. A hidegháború korszakában – az 1950-es évektől az 1980-as évekig – globális ideológiai szakadék volt aContinue reading “Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (1. rész)”

Tóth István: A kalkulációs vita. Darabok egy kirakóshoz

Kornai János emlékére Miként köztudott, Karl Marx és Friedrich Engels, a tudományos szocializmus német megalapítói nem dolgoztak ki a kommunizmus gazdasági berendezkedésére vonatkozóan működési elveket és módszereket; könyvespolcot betöltő prózai munkásságuk nélkülözi az általuk áhított szebb jövő valamennyire is konkrét leírását. Marx egyáltalán nem kívánt „recepteket írni a jövendő lacikonyhája számára”, miként azt A tőkeContinue reading “Tóth István: A kalkulációs vita. Darabok egy kirakóshoz”

Tóth András: Marx két profitelméletének gyakorlati hatása (befejező rész)

Marxnak csak az számított, hogy lejárassa a kapitalizmust Marx a Tőkében két elméletet alkotott arról, hogy a kapitalisták hogyan szereznek profitot. A fő elmélet a tiszta és egyszerű kizsákmányolás elmélete: a munkás a munkanap felében olyan bérért dolgozik, amely csak a túlélését biztosítja, míg a munkanap másik részében értéktöbbletet termel, amely a tőkés profitja, mindenContinue reading “Tóth András: Marx két profitelméletének gyakorlati hatása (befejező rész)”

Tóth András: Igaz-e Marx elmélete a kizsákmányolásról? (3. rész)

Marx elmélete irreális alapokon nyugszik E sorozat első cikkében megmutattuk, hogy Marxnak a kizsákmányolásról felállított fő elmélete a Tőkében irreális volt: a kizsákmányolásból eredő profitelmélet egy tőkebefektetés nélküli, tőkés innovációját és szervező munkáját nem igénylő és a versenyt nélkülöző „kapitalizmusban” érvényes. Az ipari kapitalizmusról írt, de valójában az ipari kapitalizmus helyett a szocialista NDK viszonyaitContinue reading “Tóth András: Igaz-e Marx elmélete a kizsákmányolásról? (3. rész)”

Tóth András: Marx részleges kompromisszuma a valósággal: profit az ipari kapitalizmusban (2. rész)

Marx tudta, hogy a kizsákmányolás az ipari kapitalizmusra nem érvényes E sorozat első cikkében kimutattuk, hogy a tőkések profitjáról szóló fő elméletét Marx a Tőke első kötetében csak irreális feltételek között tudta igazolni. Az ipari kapitalizmus kizsákmányolás elmélete az ipari kapitalizmus előtti korra érvényes, de semmiképpen alkalmazható az ipari kapitalizmusra, ahol a tőkések a gépesítésselContinue reading “Tóth András: Marx részleges kompromisszuma a valósággal: profit az ipari kapitalizmusban (2. rész)”

Tóth András: Marx kizsákmányolás-elmélete: irreális javaslat irreális feltételek mellett (1. rész)

A Tőke két profitelmélete Marx a Tőkéjében két, egymásnak ellentmondó elméletet fejtett ki a profit keletkezéséről. Ezt egy négyrészes sorozatban mutatjuk be, melynek ez az első, Marx kizsákmányolást alapul vevő profitelméletét elemző darabja. Fő állításunk, hogy Marxnak csak azért sikerült kimutatnia, hogy a tőkések profitja a munkások kizsákmányolásának gyümölcse, mert teljesen irreális feltételeket alakított ki,Continue reading “Tóth András: Marx kizsákmányolás-elmélete: irreális javaslat irreális feltételek mellett (1. rész)”

Michael Esfeld: A nyílt társdalom és új ellenségei (2. rész)

(Az első részért kattintson ide.) A tudás illúziója a társadalom irányítására A jelenlegi koronajárványhoz hasonló nagyságrendű vírusos kitörések már többször is előfordultak. Legutóbb az ázsiai influenza az 1950-es évek közepén és a hongkongi influenza az 1960-as évek végén. A nyitott társadalmak mindig is sikeresen küzdöttek ellenük spontán viselkedésbeli alkalmazkodással és tisztán orvosi eszközökkel. A világjárványContinue reading “Michael Esfeld: A nyílt társdalom és új ellenségei (2. rész)”

Michael Esfeld: A nyílt társdalom és új ellenségei (1. rész)

Ahogy a második világháború után, úgy ma is választás előtt állunk. Ez a választás a szabadságról és a totalitarizmusról szól – a nyitott társadalomról, amely feltétel nélkül elismer minden emberi lényt egyénként, és egy zárt társadalomról, amelyben az alapvető jogok biztosítása bizonyos feltételek mellett történik. Az olyan kihívások, mint a koronavírus terjedése vagy az éghajlatváltozás,Continue reading “Michael Esfeld: A nyílt társdalom és új ellenségei (1. rész)”

Tóth András: Kornai János, a tiszteletbeli osztrák közgazdasági gondolkodó

A létező szocializmus legfontosabb kritikusa A néhány napja elhunyt Kornai János a véres és tragikus fordulatokban gazdag 20. század második évtizedében, 1928-ban született. Édesapja a holokauszt áldozata lett, míg Kornai szerencsésen megélte a számára valóban felszabadulást hozó szovjet csapatok megérkezését. Nem csoda, hogy a nácizmus által halálra szánt ifjú a felszabadulás után kommunista lett. AzonbanContinue reading “Tóth András: Kornai János, a tiszteletbeli osztrák közgazdasági gondolkodó”

Loading…

Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.


Follow My Blog

Get new content delivered directly to your inbox.

%d bloggers like this: