Blog

A tőke elmélete III.

A tőke fogalma: “A további termelésre szánt termékek” A tőke lényegének fent említett alapfogalmai közül a harmadik – messze a legfontosabb! – elkerüli az előző két elmélet hiányosságait. Azáltal, hogy a tőke fogalmát azokra a termékekre korlátozza, amelyek a további termelésnek vannak szentelve (a jövedelemképződés értelmében!), nem keveri össze a tőkét a termelés technikai eszközeivel,…

A tőke elmélete II.

A tőke mint termelési eszköz felfogása, szemben a fogyasztási cikkekkel (mint “leendő fogyasztási vagyon!”) A termelőeszközök és a fogyasztási cikkek (azon javak, amelyek nem közvetlenül, hanem a termelés által közvetített úton, valamint azon javak, amelyek közvetlenül szolgálják a szükségleteink kielégítését) közötti különbségtétel nemcsak jogos, hanem a nemzetgazdaság elmélete szempontjából szinte alapvető jelentőséggel bír. Úgy gondolom,…

A tőke elmélete I.

Prof. Carl Menger: A tőke elméletéről[1] A politikai gazdaságtanban a tőke természetével kapcsolatban fennálló kétértelműség, a tőke tudományos elméletének ellentmondásos jellege kétségtelenül részben az itt megoldandó probléma sajátos nehézségének tudható be. Az a tény, hogy a tőke természetéről a különböző szerzőknél egyaránt eltérő, nem egyértelműnek tartott fogalmakkal találkozunk, – legalábbis részben – e jelenség  tudományos…

Tizenhatodik (egyben utolsó) levél

“Végeztünk a könyvvel!” – ezekkel a diadalmas szavakkal, amelyekből a legnemesebb elégedettség beszél, Schmoller befejezi munkám kritikáját, egy olyan kritikát, amely a szakértelemre és az ítélőképesség objektivitására tekintettel, legalábbis a tudományos irodalomban, valószínűleg nem lesz vele egyenlő. A jövő, és remélem, hogy egy nem túl távoli jövő fogja eldönteni, hogy Schmoller “befejezte” módszertani vizsgálataimat, vagy…

Tizenötödik levél

Ön felveti nekem, hogy az előző levelemben leírthoz hasonló megközelítés szinte hihetetlen, mivel nem feltételezhető, hogy egy tudós, aki észszerűen törődik tudományos hírnevével, képes legyen a tudományos ellenféllel szemben a felsőbbrendűség hangnemét megütni és tekintettel a korrekció lehetőségére,  csak a hiúság csiklandozása kedvéért ilyen kalandos eszközökhöz folyamodni. Milyen kevéssé ismeri Ön Schmollert! Mintha ugyancsak ö…

Tizennegyedik levél

Ön azt mondja, hogy úgy tűnik, szinte megelégszem azzal, hogy ellenfelem nem tájékozódik az általa tárgyalt módszertani kérdésekben, és hogy fogalmai zavarosak, miközben ez – együtt ennek az embernek a tudományunk területén gyakorolt külső hatásával – mégis megkérdőjelezi a német közgazdaságtan jelenlegi állapotára vonatkozó legkomolyabb reflexiókat. Tudom, barátom, hogy nagy bűn nevetni a nevetségesen; De…

Tizenharmadik levél

Ön felveti nekem, hogy Schmoller arról a módról, ahogy a gyakorlati közgazdaságtannak teljesen le kell vetkőznie a művészetelmélet köntösét és elméleti tudományokra kell emelkednie, nemcsak az előző levélben említett, hanem más véleményen is van, és ezért ésszerűtlen lenne, ha itt nem emlékeznénk meg róla. Igaza van, és annak érdekében, hogy ne fokozzam kínzásig a kíváncsiságot,…

Tizenkettedik levél

Az elmondottak után, barátom, biztosan nem kevéssé lesz kíváncsi arra, hogy Schmoller valójában hogyan gondolkodik a gyakorlati tudományok közgazdaságtanból az elméleti rangra való emelkedéséről. Hadd tanítson minket erről ő maga. Ugyanez szó szerint írja a következőket: “A gyakorlati közgazdaságtan teljesen levetkőzheti a művészetelmélet köntösét, ha részletesen bemutatja a német, esetleg ennek és a “francia-angol gazdaságnak”…

Tizenegyedik levél

Annak érdekében, hogy a gazdaságpolitika és a pénzügyek egyelőre ne legyenek receptgyűjtemények, Schmoller azt követeli, hogy “ezeket a tudományágakat emeljék az elméleti tudományok rangjára”, azaz az ő értelmében vett elméleti tudományokká alakítsák át. “Roscher 2. és 3. kötete, Stein és Wagner Pénzügytana már sikeres kísérletek arra, hogy ezeket a tudományágakat az elméleti tudományok rangjára emeljék”.…

Tizedik levél

Még az elméleti közgazdaságtan és a közgazdaságtan gyakorlati tudományainak kapcsolatára vonatkozó megjegyzéseim sem nyerték el Schmoller jóváhagyását. Az elméleti közgazdaságtant úgy jellemeztem, mint azt a tudományt, amelynek tanulmányoznia kell és be kell mutatnia a gazdasági jelenségek általános természetét (a megnyilvánulásokat!) és az általános kontextust (az együttélés és az következmények szabályszerűségeit – a törvényeket!); de úgy…

Loading…

Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.


Follow My Blog

Get new content delivered directly to your inbox.

%d bloggers like this: