Author Archives: madlovba3

Ugyan a koronavírus árnyékában kissé háttérbe szorult a klímaváltozás ügye, mindezek ellenére továbbra is a közbeszéd egyik legmeghatározóbb témája. Továbbra is ellentmondásos, tele kérdőjelekkel – és ez konkrétan a koronavírus kapcsán is megmutatkozott a baloldali, piackritikus nyilatkozatokban. Piac és piaci kudarc Hazánkban is örömmámorban úsztak a szélsőbaloldali tömörülések: lám, lám, a klímaváltozást okozó kapitalizmus végreContinue reading “Marcsó Kristóf: A klímaváltozás költségei”

1881. szeptember 29-én egy olyan ember születésnapjáról emlékezünk, akit méltatlanul alulértékel az utókor, miközben tudományos és szellemi munkássága merőben más megvilágításba helyeznék személyének jelentőségét a múlt századi történelemben, a gazdaságtörténelemben és a klasszikus liberális mozgalom történetében is. Nem másról van szó, mint Ludwig von Misesről, aki a huszadik század egyik legjelentősebb társadalomtudósa és közgazdásza volt.Continue reading “Ludwig von Mises”

A piacgazdaságok tipikus válsága az adósságválság A koronavírus miatti gazdasági válság nem illik bele a tipikus válságok sorába. Ugyanis a piacgazdaságok tipikus válsága az adósságválság. Az adósságválságot mindig megelőzi egy hosszabb-rövidebb ideig tartó gyors gazdagodás és gazdasági fellendülés. A fellendülés, a gazdasági növekedés éveiben boldog-boldogtalan bízik a jövőben, munkahelye biztonságában, jövedelmének növekedésében, a lehetőségek tágulásában,Continue reading “Tóth András: Milyen válság lesz?”

Gazdasági válságok: Okuk és gyógymódjuk címmel jelent meg a napokban idehaza kötet az Ellenpropaganda weboldal kiadásában, benne olyan szerzők hosszabb-rövidebb írásaival, mint Ludwig von Mises, Murray Rothbard, Hans-Hermann Hoppe, Robert Murphy, Lawrence Reed, valamint Táborszki Bálint. Utóbbi a kötet szerkesztője, kiadója és részben fordítója egyúttal. Említett nevek pedig nem hagynak kétséget afelől, hogy a kötetbőlContinue reading “Gazdasági válságok: az „osztrák” válasz”

Budapest a jelen formájában élhetetlen. A közlekedés rendszere elavult, a parkolás nem megoldott, a város egyik pontjából a másik pontjába eljutni gyakran kínszenvedés. A megoldás a város radikális átalakítása: átgondoltan, fokozatosan, de gyorsan. (Megjegyzem, hogy a korai városépítők foglalkoztak az élhetőséggel is nem csak a szépséggel. Ennek egyik legszebb példája az Andrássy út.) Most hallottam,Continue reading “Németh Imre: Budapest megújítása (vitaindító)”

Régi könyveket gyakran jó újra olvasni. Biztosan találkoztak már azzal, hogy egy írásban Önök egészen másra figyeltek fel, más tartottak fontosnak, mint az ismerősük. Gazdag, gondolatokban bővelkedő könyvekkel van ez így. Ugyanez történik, ha újra elővesszük őket. Az eltelt idő, a megtörtént események, megélt tapasztalatok néha másra helyezik a fókuszt. Vagy pont nem, hanem ismételtenContinue reading “Némethné Pál Katalin: Pandémia, bezárkózás, nyomor”

Az ipari forradalom, a gyárak megjelenése és a városiasodás együtt megteremtette a munkásságot, mint nagy tömegben együtt dolgozó és gyakran egy helyen – a munkásnegyedekben – élő társadalmi csoportot. Bár gyakran beszélünk egységesen „munkásságról”, a munkásság valójában mindig is sokszínűen rétegzett volt: iskolázottság, munkahelyi pozíció, lakhely és számtalan más szociológiai különbség mentén volt tagolt, ésContinue reading “Tóth András: Munkásság – munkásosztály?”

Nem szerencsés egy jól bejáratott fogalomnak új értelmet adni. Kicsi a valószínűsége, hogy sikerüljön. Mégis, ebben a cikkben arra teszek kísérletet, hogy újra értelmezzem a „kapitalizmus” fogalmát. A kapitalizmus szó a kapital, magyarul a „tőke” szóból ered. A szó eredete a latin capitale szóhoz kötődik, ami a kamatra kölcsönadott pénz elnevezése volt. Adam Smith 1776-asContinue reading “Tóth András: A kapitalizmus fogalmáról”

Napjaink fenyegető vírusának tulajdonsága, hogy könnyen terjed, lappang és tünetmentes is maradhat. Most már egyre világosabb, hogy abban az irányban kell keresni a megoldást, hogy hogyan lehet ilyen vírussal együtt élni hosszú távon. A kiterjedt karantén csak rövid távon, hetek-hónapok léptékben alkalmazható. Ellenkező esetben marad az univerzális hosszú távú elszigetelődés, a gazdaság leállása, amitől pedigContinue reading “Koronavírusos jövő”