A létező szocializmus legfontosabb kritikusa A néhány napja elhunyt Kornai János a véres és tragikus fordulatokban gazdag 20. század második évtizedében, 1928-ban született. Édesapja a holokauszt áldozata lett, míg Kornai szerencsésen megélte a számára valóban felszabadulást hozó szovjet csapatok megérkezését. Nem csoda, hogy a nácizmus által halálra szánt ifjú a felszabadulás után kommunista lett. AzonbanContinue reading “Tóth András: Kornai János, a tiszteletbeli osztrák közgazdasági gondolkodó”
Author Archives: madlovba3
Tóth András: Az európai pénzfejlődés politikai gazdaságtana (2. rész)
Az első részben áttekintettük a pénzforgalom általánossá válását, amely a kereskedelem egyre szélesebb körben való elterjedésével vált elkerülhetetlenné. Ebben a részben az európai pénzfejlődést tekintjük át, amely a Római Birodalom bukását követő zűrzavaros évszázadok után új szakaszba lépett a kereskedelem fellendülésével. A magángazdaság pénzügyi forradalma a középkorban Európa kereskedelmi élete Nagy Károly alatt kezdett feléledni,Continue reading “Tóth András: Az európai pénzfejlődés politikai gazdaságtana (2. rész)”
Tóth András: A pénz és az állami pénzverési monopólium kialakulása (1. rész)
Infláció vagy árstabilitás? Korunk legfontosabb kérdése, hogy a jegybankok egyre gyorsabb ütemben növekvő pénzteremtése inflációt okoz-e, vagy fenntartható-e a pénzteremtés ellenére az árak stabilitása? Ebben a sorozatban erre keressük a választ. Visszamegyünk a gyökerekig: miként alakult ki a világ mai pénzügyi rendszere, s milyen belső feszültségei vannak? Mik a pénztörténet állomásai, és mivel gazdagította aContinue reading “Tóth András: A pénz és az állami pénzverési monopólium kialakulása (1. rész)”
Bryan Caplan: Mi értelme van a felsőoktatásnak?
Több mint negyven éve vagyok az oktatásban. Először voltam bölcsödében, majd óvodában, majd általános és középiskolában. Később lediplomáztam a UC Berkeley-n, majd doktoráltam a Princetonon. Ezután jött, amire azt lehet mondani, hogy az első „igazi” állásom: a közgazdaságtan professzora vagyok a George Mason Egyetemen. Mivel az egyetemi pozícióm stabil, álmaim állása az enyém. Személy szerintContinue reading “Bryan Caplan: Mi értelme van a felsőoktatásnak?”
David D. Friedman: A közoktatás melletti érvek gyengéi (második rész)
(A tanulmány első része itt olvasható.) Tőkepiaci kudarcok Egy újabb érvet szolgáltatnak az állam oktatásban való részvételének igazolásához a humántőke-befektetés sajátos problémái. Ha kölcsönt szeretnék kérni egy nagy haszonnal kecsegtető gyárépítéshez, felajánlhatom a gyárat biztosítékként. Ha viszont az ugyancsak nagy haszonnal kecsegtető oktatásomba szeretnék fektetni, ott ilyen lehetőségem nincs. Az Egyesült Államok és a legtöbbContinue reading “David D. Friedman: A közoktatás melletti érvek gyengéi (második rész)”
David D. Friedman: A közoktatás melletti érvek gyengéi (első rész)
Adam Smithről sokan úgy tartják, hogy bár alapvetően a szabadpiac híve volt, az oktatás ügyében kivételt tett.[1] Ez nem egészen igaz. Egy hosszú és érdekes levezetés során Smith arra jutott, hogy bár az oktatás – bizonyos társadalmakban – legitim állami funkció, az államok rendszerint nagyon rosszul látják el. A következtetése pedig az volt, hogy azContinue reading “David D. Friedman: A közoktatás melletti érvek gyengéi (első rész)”
Nathaniel Branden: Az oktatásnak államinak kell lennie? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról
Az oktatásnak kötelezőnek és adókból finanszírozottnak kell lennie, mint napjainkban? Az erre a kérdésre adandó válasz egyértelmű lesz, amint konkretizáljuk a kérdést a következőképpen: Meg kell-e engednünk az államnak, hogy erővel elvigye a gyerekeket az otthonaikból – a szülők beleegyezésével vagy anélkül –, hogy aztán oktatási képzésnek és procedúráknak tegyék ki, akkor is, ha aContinue reading “Nathaniel Branden: Az oktatásnak államinak kell lennie? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról”
Radácsy László: Az egyenlőségről, őszintén
Abban alighanem mindannyian megegyezhetünk, hogy az igazságszolgáltatás, szélesebb értelemben az állam nem tehet különbséget állampolgár és állampolgár között, ezért az egyenlőségről szóló vita általában az anyagi egyenlőségről szól. De vajon mennyire jogos az a követelés, hogy az állam a jövedelmek újraelosztásával a jövedelmi különbségeket is orvosolja, ha nem is teljesen, legalább részben? Erre létezik nagyonContinue reading “Radácsy László: Az egyenlőségről, őszintén”
Murray N. Rothbard: Az állami támogatásokról
Az „újraelosztás” mint a szabad döntések politikai felülírása A vagyonhoz jutásnak kettő, és csakis két útja van: a gazdasági út (az önkéntes termelés és csere) és a politikai út (a kényszerrel való elvétel). A szabadpiac lényege, hogy kizárólag a gazdasági utat lehet követni, ennek megfelelően pedig mindenki annyit kap, amennyit a társadalom más tagjai hajlandókContinue reading “Murray N. Rothbard: Az állami támogatásokról”
Ludwig von Mises: Adóztatás
Liberalizmus: minimális állam, minimális adók A klasszikus, 19. századi liberalizmus számára, mely az államot kizárólag a polgárok tulajdonának és személyének védelmével bízná meg, a közszolgáltatásokhoz szükséges források előteremtésének problémája csekély jelentőségű. Egy liberális közösség apparátusának kiadásai olyan alacsonyak – a teljes nemzeti jövedelemhez viszonyítva –, hogy alig van észrevehető különbség a finanszírozás egyik vagy másikContinue reading “Ludwig von Mises: Adóztatás”
Carl Menger Intézet 