Howard Baetjer Jr.: Szabályozatlan piac nem létezik

Szabályozás: állami és piaci Az állami szabályozás probléma. Korlátozásokkal és engedélyekkel operál; megtilt cseréket, amiket békés emberek egymással megkötnének; valamint rákényszeríti őket olyan cserékre, amiket nem akarnának megkötni. Ilyenformán az állami szabályozás belegázol a szabadságunkba. Széleskörű konszenzus van arról is, hogy az állami szabályozás gyakran komoly károkat okoz. Például a szabályozók a helyi taxivállalatok érdekébenContinue reading “Howard Baetjer Jr.: Szabályozatlan piac nem létezik”

David D. Friedman: Az erény és a bűn közgazdaságtana

Az előző fejezetben felvázoltam, hogy miért utasítom el egy konkrét filozófus válaszát arra a kérdésre, hogy mi számít erénynek, illetve miért kéne erényesnek lennünk.[1] Most azt fogom bemutatni, hogy milyen válaszokat ad ugyanerre egy közgazdász, és hogy mivel magyarázza, hogy – néha – erényesen viselkedünk. És hogy néha pedig nem. Kezdve az utóbbival. A bűnContinue reading “David D. Friedman: Az erény és a bűn közgazdaságtana”

Charles W. Johnson: A piaci erők mi vagyunk

Szabályozatlan piac nem létezik Egy felszabadított piacon ki fogja megakadályozni, hogy a piac ámokfutásba kezdjen, és őrültségeket csináljon? És ki fogja meggátolni, hogy a gazdagok és a hatalmasok mindenki mást eltapossanak? Hát mi. Sheldon Richman nemrégiben írt egy remek cikket a The Goal is Freedom számára, melynek címe „A szabályozást akarók tévedése”. Sheldon – világosContinue reading “Charles W. Johnson: A piaci erők mi vagyunk”

Sheldon Richman: A szabályozást akarók tévedése

A legtöbben úgy gondolják, hogy az államnak szabályoznia kell a piacot. A szabályozott piac egyetlen alternatívája – szerintük – a szabályozatlan piac. Első látásra logikus: ez a kizárt harmadik elve. A piac vagy szabályozott, vagy nem az. Építve a közhiedelemre, miszerint minden, ami szabályozatlan, rossz, az állami szabályozás támogatói úgy vélik, hogy a szabályozatlan piactólContinue reading “Sheldon Richman: A szabályozást akarók tévedése”

Radácsy László: Létezhet-e kapitalista szociálpolitika?

Az állami szociálpolitika tévedése Ha szociális támogatásról van szó, mindenki ugyanazt a mantrát hajtogatja: nem halat kell adni, halászni kell megtanítani. Ez nem attól „csak” mantra, hogy ne lenne mélységesen helytálló, hanem főképpen attól, hogy a valóságban a szociális támogatás majdhogynem egyet jelent a havi segélyosztással, ami semmi más, mint hogy adunk neki egy halat,Continue reading “Radácsy László: Létezhet-e kapitalista szociálpolitika?”

Joshua Fulton: Jóléti intézmények a jóléti állam előtt

Kiterjedt szociális védőháló – állami segélyek vagy adakozás nélkül Sokan azt hiszik, hogy a jóléti állam nélkül a társadalom káoszba fulladna. Úgy vélik, hogy senki sem segítene a szerencsétleneken, az utcák pedig idővel lázadások színterévé válnának. Nem tudják, hogy az emberek milyen innovatív intézményeken keresztül segítették egymást a jóléti állam bevezetése előtt. Az egyik legfontosabbContinue reading “Joshua Fulton: Jóléti intézmények a jóléti állam előtt”

Némethné Pál Katalin: A szociálpolitika évszázados tévedése

Nemrég vitába keveredtem néhány szociálisan erősen érzékeny emberrel. Tipikus fővárosi értelmiségi agyalgás volt, újsághírek alapján, a konkrét helyszín, tények ismerete nélkül, elvi alapon mindkét részről. Egy nehéz helyzetbe került csoporton kívántak segíteni, amivel nem is lett volna gondom. Azonban visszatetszést keltett bennem az az erőszakos hangnem, amivel az érintett település lakóinak anyagi áldozatvállalását követelték. MikorContinue reading “Némethné Pál Katalin: A szociálpolitika évszázados tévedése”

David D. Friedman: Az áruló Robin Hood

Ne azt kérdezd, mit tud érted tenni az állam, inkább azt, hogy mit tesz veled az állam.[1] A demokrácia logikája a többség, nem pedig a szegények megsegítése Sokan, akik szerint a magántulajdon és a szabadpiac ideális intézmények, melyek révén mindenki követheti a saját céljait a saját erőforrásaival, elvetik a teljes laissez-faire rendszerét, mert úgy vélik,Continue reading “David D. Friedman: Az áruló Robin Hood”

Tóth András: A jó és a rossz egyenlőtlenségről

A kiinduló egyenlőtlenségről A Menger Intézet egyenlőtlenségről szóló cikksorozatát indító Yaron Brook írásának első mondata téves, amiben elfogadja azt az állítást, hogy a kapitalizmus, azaz a politikai és a gazdasági szabadság egyenlőtlenségeket szül. Még tovább súlyosbítja tévedését, amikor azzal folytatja, hogy a világ legtöbb prekapitalista országában nagyobb a gazdasági egyenlőség, mint az Egyesült Államokban. AzContinue reading “Tóth András: A jó és a rossz egyenlőtlenségről”

Nathaniel Branden: Az öröklés igazságtalan versenyelőnyt jelent? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról

Az öröklés bizonyos egyéneknek igazságtalan előnyt biztosít egy versengő gazdaságban? Az öröklött vagyon kapcsán az első dolog, amit föl kell ismerni, hogy az ehhez a kérdéshez kapcsolódó lényeges jog nem az örökösé, hanem azé, aki eredetileg megtermelte a vagyont. A tulajdonjog nem más, mint a használat és a megválás joga; ahogy az embernek, aki megtermeltContinue reading “Nathaniel Branden: Az öröklés igazságtalan versenyelőnyt jelent? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról”