Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (2. rész)

(Az első rész itt olvasható.) Az amerikai demokrácia felépítése A huszonegyedik századi amerikaiak demokráciának tekintik a kormányzatukat, és emiatt a demokrácia kritikája Amerika-ellenesnek tűnik számukra. Mégis, az USA alkotmányának vizsgálata azt mutatja, hogy az amerikai alapítók olyan kormányzatot terveztek, amely szándékosan el volt szigetelve a közvéleménytől. A Függetlenségi Nyilatkozat a szabadságot elidegeníthetetlen jognak nyilvánítja, amiContinue reading “Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (2. rész)”

Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (1. rész)

A fordító előszava: Randall G. Holcombe ezt a tanulmányt 2021 elején jelentette meg. Egy év múltán különös aktualitást nyert Magyarországon, ahol zsinórban negyedszer nyert alkotmányozó többséget a jelenlegi kormánypárt az országgyűlési választásokon, és ezt sokan „erős demokratikus felhatalmazásként” értékelik. A hidegháború korszakában – az 1950-es évektől az 1980-as évekig – globális ideológiai szakadék volt aContinue reading “Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (1. rész)”

Michael Esfeld: A nyílt társdalom és új ellenségei (2. rész)

(Az első részért kattintson ide.) A tudás illúziója a társadalom irányítására A jelenlegi koronajárványhoz hasonló nagyságrendű vírusos kitörések már többször is előfordultak. Legutóbb az ázsiai influenza az 1950-es évek közepén és a hongkongi influenza az 1960-as évek végén. A nyitott társadalmak mindig is sikeresen küzdöttek ellenük spontán viselkedésbeli alkalmazkodással és tisztán orvosi eszközökkel. A világjárványContinue reading “Michael Esfeld: A nyílt társdalom és új ellenségei (2. rész)”

Michael Esfeld: A nyílt társdalom és új ellenségei (1. rész)

Ahogy a második világháború után, úgy ma is választás előtt állunk. Ez a választás a szabadságról és a totalitarizmusról szól – a nyitott társadalomról, amely feltétel nélkül elismer minden emberi lényt egyénként, és egy zárt társadalomról, amelyben az alapvető jogok biztosítása bizonyos feltételek mellett történik. Az olyan kihívások, mint a koronavírus terjedése vagy az éghajlatváltozás,Continue reading “Michael Esfeld: A nyílt társdalom és új ellenségei (1. rész)”

Bryan Caplan: Mi értelme van a felsőoktatásnak?

Több mint negyven éve vagyok az oktatásban. Először voltam bölcsödében, majd óvodában, majd általános és középiskolában. Később lediplomáztam a UC Berkeley-n, majd doktoráltam a Princetonon. Ezután jött, amire azt lehet mondani, hogy az első „igazi” állásom: a közgazdaságtan professzora vagyok a George Mason Egyetemen. Mivel az egyetemi pozícióm stabil, álmaim állása az enyém. Személy szerintContinue reading “Bryan Caplan: Mi értelme van a felsőoktatásnak?”

David D. Friedman: A közoktatás melletti érvek gyengéi (második rész)

(A tanulmány első része itt olvasható.) Tőkepiaci kudarcok Egy újabb érvet szolgáltatnak az állam oktatásban való részvételének igazolásához a humántőke-befektetés sajátos problémái. Ha kölcsönt szeretnék kérni egy nagy haszonnal kecsegtető gyárépítéshez, felajánlhatom a gyárat biztosítékként. Ha viszont az ugyancsak nagy haszonnal kecsegtető oktatásomba szeretnék fektetni, ott ilyen lehetőségem nincs. Az Egyesült Államok és a legtöbbContinue reading “David D. Friedman: A közoktatás melletti érvek gyengéi (második rész)”

David D. Friedman: A közoktatás melletti érvek gyengéi (első rész)

Adam Smithről sokan úgy tartják, hogy bár alapvetően a szabadpiac híve volt, az oktatás ügyében kivételt tett.[1] Ez nem egészen igaz. Egy hosszú és érdekes levezetés során Smith arra jutott, hogy bár az oktatás – bizonyos társadalmakban – legitim állami funkció, az államok rendszerint nagyon rosszul látják el. A következtetése pedig az volt, hogy azContinue reading “David D. Friedman: A közoktatás melletti érvek gyengéi (első rész)”

Nathaniel Branden: Az oktatásnak államinak kell lennie? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról

Az oktatásnak kötelezőnek és adókból finanszírozottnak kell lennie, mint napjainkban? Az erre a kérdésre adandó válasz egyértelmű lesz, amint konkretizáljuk a kérdést a következőképpen: Meg kell-e engednünk az államnak, hogy erővel elvigye a gyerekeket az otthonaikból – a szülők beleegyezésével vagy anélkül –, hogy aztán oktatási képzésnek és procedúráknak tegyék ki, akkor is, ha aContinue reading “Nathaniel Branden: Az oktatásnak államinak kell lennie? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról”

Murray N. Rothbard: Az állami támogatásokról

Az „újraelosztás” mint a szabad döntések politikai felülírása A vagyonhoz jutásnak kettő, és csakis két útja van: a gazdasági út (az önkéntes termelés és csere) és a politikai út (a kényszerrel való elvétel). A szabadpiac lényege, hogy kizárólag a gazdasági utat lehet követni, ennek megfelelően pedig mindenki annyit kap, amennyit a társadalom más tagjai hajlandókContinue reading “Murray N. Rothbard: Az állami támogatásokról”

Ludwig von Mises: Adóztatás

Liberalizmus: minimális állam, minimális adók A klasszikus, 19. századi liberalizmus számára, mely az államot kizárólag a polgárok tulajdonának és személyének védelmével bízná meg, a közszolgáltatásokhoz szükséges források előteremtésének problémája csekély jelentőségű. Egy liberális közösség apparátusának kiadásai olyan alacsonyak – a teljes nemzeti jövedelemhez viszonyítva –, hogy alig van észrevehető különbség a finanszírozás egyik vagy másikContinue reading “Ludwig von Mises: Adóztatás”