A szükségletek az ösztöneinkből fakadnak, de ezek a természetünkben gyökereznek; a szükségletek kielégítésének elmaradása a pusztulásunkat, a nem megfelelő kielégítés a létünk romlását eredményezi; de a szükségletek kielégítése azt jelenti, hogy élünk és boldogulunk. A szükségleteink kielégítéséről való gondoskodás tehát egyet jelent az életünkről és jólétünkről való gondoskodással; ez a legfontosabb minden emberi törekvés közül,Continue reading “Második fejezet: A gazdaság és a gazdasági javak”
Tag Archives: kapitalizmus
Carl Menger: A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPELVEI
Fordította[1]: Némethné Pál Katalin és Németh Imre F. A. v. HAYEK: Carl Menger (előszó a londoni kiadáshoz) A közgazdaságtan története tele van elbeszélésekkel elfeledett elődökről, akiknek a munkássága nem volt hatásos, és csak akkor fedezték fel őket újra, miután fő gondolataik népszerűvé váltak, az egyidejű felfedezések figyelemre méltó egybeeséseiről, és az egyes könyvek sajátos sorsáról.Continue reading “Carl Menger: A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPELVEI”
Carl Menger: A klasszikus nemzetgazdaságtan társadalmi elméletei és a modern gazdaságpolitika II.
Ami igazán megkülönbözteti a klasszikus nemzetgazdaságtant a modern szociálpolitikusok iskolájától a munkáskérdésben, az semmiképpen sem az irányzat. Mindketten elismerik a munkásosztálybeli lakosság nagy részének kedvezőtlen gazdasági helyzetét, mindkettő a munkások javára történő változást követel, egyikük sem utasítja el elvben az állami támogatást. Ellentétük abban rejlik, hogy a smithiánus iskola a munkások gazdasági helyzetének javulását elsősorbanContinue reading “Carl Menger: A klasszikus nemzetgazdaságtan társadalmi elméletei és a modern gazdaságpolitika II.”
Carl Menger: A klasszikus nemzetgazdaságtan társadalmi elméletei és a modern gazdaságpolitika[1]
[1] A Neue Freie Presse (Bécs) 1891. január 6-i és 8-i számából. 9470 és 9472. A d a m S m i t h halálának századik évfordulója német földön meglehetősen észrevétlenül telt el. A progresszív német publicisztika csak néhány hálás megemlékezés koszorúját helyezte annak az embernek a sírjára, aki egy évszázadon át fegyvert kínált nekiContinue reading “Carl Menger: A klasszikus nemzetgazdaságtan társadalmi elméletei és a modern gazdaságpolitika[1]”
Carl Menger: A klasszikus nemzetgazdaságtan társadalmi elméletei és a modern gazdaságpolitika
A klasszikus nemzetgazdaságtan társadalmi elméletei és a modern gazdaságpolitika[1] I. A d a m S m i t h halálának századik évfordulója német földön meglehetősen észrevétlenül telt el. A progresszív német publicisztika csak néhány hálás megemlékezés koszorúját helyezte annak az embernek a sírjára, aki egy évszázadon át fegyvert kínált neki az egykor kiváltságos népcsoportok elnyomóContinue reading “Carl Menger: A klasszikus nemzetgazdaságtan társadalmi elméletei és a modern gazdaságpolitika”
Carl Menger: A klasszikus nemzetgazdaságtan társadalmi elméletei és a modern gazdaságpolitika
A fordító előszava: Az osztrák közgazdasági iskola egyik nagyon fontos művét tárjuk most az Olvasó elé. Carl Menger ebben az írásában keményen megvédi Adam Smith-t (akivel pedig súlyos vitája volt szakmai kérdésekben) és tanítványait attól a vádtól, hogy a szegény rétegeket elnyomó politika kiszolgálója lettek volna. Az első részben számos idézettel támasztja alá, hogy aContinue reading “Carl Menger: A klasszikus nemzetgazdaságtan társadalmi elméletei és a modern gazdaságpolitika”
A tőke elmélete IV.
A tőke nemzetgazdasági szempontból A “tőke nemzetgazdasági szempontból” való tanulmányázásához természetesen mind a “tőke”, mind a “nemzetgazdaság” természetének ismerete szükséges előfeltétel. Mivel azonban tudományunk területén aligha van két olyan jelenség, amelynek lényegéről több a kétértelműség és nagyobb a vélemények ellentmondása, mint a “tőkéről” és a “nemzetgazdaságról”, ebből már eleve meg lehet ítélni, hogy milyen értéketContinue reading “A tőke elmélete IV.”
A tőke elmélete III.
A tőke fogalma: “A további termelésre szánt termékek” A tőke lényegének fent említett alapfogalmai közül a harmadik – messze a legfontosabb! – elkerüli az előző két elmélet hiányosságait. Azáltal, hogy a tőke fogalmát azokra a termékekre korlátozza, amelyek a további termelésnek vannak szentelve (a jövedelemképződés értelmében!), nem keveri össze a tőkét a termelés technikai eszközeivel,Continue reading “A tőke elmélete III.”
A tőke elmélete II.
A tőke mint termelési eszköz felfogása, szemben a fogyasztási cikkekkel (mint “leendő fogyasztási vagyon!”) A termelőeszközök és a fogyasztási cikkek (azon javak, amelyek nem közvetlenül, hanem a termelés által közvetített úton, valamint azon javak, amelyek közvetlenül szolgálják a szükségleteink kielégítését) közötti különbségtétel nemcsak jogos, hanem a nemzetgazdaság elmélete szempontjából szinte alapvető jelentőséggel bír. Úgy gondolom,Continue reading “A tőke elmélete II.”
Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (2. rész)
(Az első rész itt olvasható.) Az amerikai demokrácia felépítése A huszonegyedik századi amerikaiak demokráciának tekintik a kormányzatukat, és emiatt a demokrácia kritikája Amerika-ellenesnek tűnik számukra. Mégis, az USA alkotmányának vizsgálata azt mutatja, hogy az amerikai alapítók olyan kormányzatot terveztek, amely szándékosan el volt szigetelve a közvéleménytől. A Függetlenségi Nyilatkozat a szabadságot elidegeníthetetlen jognak nyilvánítja, amiContinue reading “Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (2. rész)”