Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (2. rész)

(Az első rész itt olvasható.) Az amerikai demokrácia felépítése A huszonegyedik századi amerikaiak demokráciának tekintik a kormányzatukat, és emiatt a demokrácia kritikája Amerika-ellenesnek tűnik számukra. Mégis, az USA alkotmányának vizsgálata azt mutatja, hogy az amerikai alapítók olyan kormányzatot terveztek, amely szándékosan el volt szigetelve a közvéleménytől. A Függetlenségi Nyilatkozat a szabadságot elidegeníthetetlen jognak nyilvánítja, amiContinue reading “Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (2. rész)”

Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (1. rész)

A fordító előszava: Randall G. Holcombe ezt a tanulmányt 2021 elején jelentette meg. Egy év múltán különös aktualitást nyert Magyarországon, ahol zsinórban negyedszer nyert alkotmányozó többséget a jelenlegi kormánypárt az országgyűlési választásokon, és ezt sokan „erős demokratikus felhatalmazásként” értékelik. A hidegháború korszakában – az 1950-es évektől az 1980-as évekig – globális ideológiai szakadék volt aContinue reading “Randall G. Holcombe: A demokrácia és a szabadság bonyolult viszonya (1. rész)”

Tóth István: A kalkulációs vita. Darabok egy kirakóshoz

Kornai János emlékére Miként köztudott, Karl Marx és Friedrich Engels, a tudományos szocializmus német megalapítói nem dolgoztak ki a kommunizmus gazdasági berendezkedésére vonatkozóan működési elveket és módszereket; könyvespolcot betöltő prózai munkásságuk nélkülözi az általuk áhított szebb jövő valamennyire is konkrét leírását. Marx egyáltalán nem kívánt „recepteket írni a jövendő lacikonyhája számára”, miként azt A tőkeContinue reading “Tóth István: A kalkulációs vita. Darabok egy kirakóshoz”

Tóth András: Marx két profitelméletének gyakorlati hatása (befejező rész)

Marxnak csak az számított, hogy lejárassa a kapitalizmust Marx a Tőkében két elméletet alkotott arról, hogy a kapitalisták hogyan szereznek profitot. A fő elmélet a tiszta és egyszerű kizsákmányolás elmélete: a munkás a munkanap felében olyan bérért dolgozik, amely csak a túlélését biztosítja, míg a munkanap másik részében értéktöbbletet termel, amely a tőkés profitja, mindenContinue reading “Tóth András: Marx két profitelméletének gyakorlati hatása (befejező rész)”

Tóth András: Igaz-e Marx elmélete a kizsákmányolásról? (3. rész)

Marx elmélete irreális alapokon nyugszik E sorozat első cikkében megmutattuk, hogy Marxnak a kizsákmányolásról felállított fő elmélete a Tőkében irreális volt: a kizsákmányolásból eredő profitelmélet egy tőkebefektetés nélküli, tőkés innovációját és szervező munkáját nem igénylő és a versenyt nélkülöző „kapitalizmusban” érvényes. Az ipari kapitalizmusról írt, de valójában az ipari kapitalizmus helyett a szocialista NDK viszonyaitContinue reading “Tóth András: Igaz-e Marx elmélete a kizsákmányolásról? (3. rész)”

Tóth András: Marx részleges kompromisszuma a valósággal: profit az ipari kapitalizmusban (2. rész)

Marx tudta, hogy a kizsákmányolás az ipari kapitalizmusra nem érvényes E sorozat első cikkében kimutattuk, hogy a tőkések profitjáról szóló fő elméletét Marx a Tőke első kötetében csak irreális feltételek között tudta igazolni. Az ipari kapitalizmus kizsákmányolás elmélete az ipari kapitalizmus előtti korra érvényes, de semmiképpen alkalmazható az ipari kapitalizmusra, ahol a tőkések a gépesítésselContinue reading “Tóth András: Marx részleges kompromisszuma a valósággal: profit az ipari kapitalizmusban (2. rész)”

Tóth András: Marx kizsákmányolás-elmélete: irreális javaslat irreális feltételek mellett (1. rész)

A Tőke két profitelmélete Marx a Tőkéjében két, egymásnak ellentmondó elméletet fejtett ki a profit keletkezéséről. Ezt egy négyrészes sorozatban mutatjuk be, melynek ez az első, Marx kizsákmányolást alapul vevő profitelméletét elemző darabja. Fő állításunk, hogy Marxnak csak azért sikerült kimutatnia, hogy a tőkések profitja a munkások kizsákmányolásának gyümölcse, mert teljesen irreális feltételeket alakított ki,Continue reading “Tóth András: Marx kizsákmányolás-elmélete: irreális javaslat irreális feltételek mellett (1. rész)”

Tóth András: Kornai János, a tiszteletbeli osztrák közgazdasági gondolkodó

A létező szocializmus legfontosabb kritikusa A néhány napja elhunyt Kornai János a véres és tragikus fordulatokban gazdag 20. század második évtizedében, 1928-ban született. Édesapja a holokauszt áldozata lett, míg Kornai szerencsésen megélte a számára valóban felszabadulást hozó szovjet csapatok megérkezését. Nem csoda, hogy a nácizmus által halálra szánt ifjú a felszabadulás után kommunista lett. AzonbanContinue reading “Tóth András: Kornai János, a tiszteletbeli osztrák közgazdasági gondolkodó”

Nathaniel Branden: Az oktatásnak államinak kell lennie? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról

Az oktatásnak kötelezőnek és adókból finanszírozottnak kell lennie, mint napjainkban? Az erre a kérdésre adandó válasz egyértelmű lesz, amint konkretizáljuk a kérdést a következőképpen: Meg kell-e engednünk az államnak, hogy erővel elvigye a gyerekeket az otthonaikból – a szülők beleegyezésével vagy anélkül –, hogy aztán oktatási képzésnek és procedúráknak tegyék ki, akkor is, ha aContinue reading “Nathaniel Branden: Az oktatásnak államinak kell lennie? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról”

David D. Friedman: Az erény és a bűn közgazdaságtana

Az előző fejezetben felvázoltam, hogy miért utasítom el egy konkrét filozófus válaszát arra a kérdésre, hogy mi számít erénynek, illetve miért kéne erényesnek lennünk.[1] Most azt fogom bemutatni, hogy milyen válaszokat ad ugyanerre egy közgazdász, és hogy mivel magyarázza, hogy – néha – erényesen viselkedünk. És hogy néha pedig nem. Kezdve az utóbbival. A bűnContinue reading “David D. Friedman: Az erény és a bűn közgazdaságtana”