A Biblia gazdaságtana I.: a munka

Mivel a Biblia gazdasági képe egységes, nem választom szét az Ó- és az Újtestamentumot, hanem először beszélek az alapelvekről, amelyeket az Ótestamentum fektet le, majd kitérek azokra a területekre, amelyeket az Újtestamentum eltérő hangsúllyal tárgyal.

A munka mint kötelesség

Kezdetben Isten megteremtette az eget és a földet, a növényeket, az állatokat, vagyis megteremtette az anyagot, majd végül az embert, akinek a feladata mindeme anyagok feldolgozása.

Mivel az anyagi javak Istentől származnak, jók és hasznosak, nem szabad visszaélni velük vagy elpusztítani őket. Jogunk van élvezni az anyagi világ hasznát, és kötelességünk sokasítani, hogy ezzel a teremtés munkáját folytassuk, és embertársainkat szolgáljuk, de felelősen kell bánnunk velük.

A munka tehát szent kötelesség, a zsidó farizeusok (egyfajta polgárság az elit és a köznép között) és Jézus tanítványai is dolgoztak, sőt a későbbiekben a zsidó hittudósoknak is volt „rendes munkájuk” a hittudományon kívül. Ugyanakkor azonban profán kötelesség is, mert el kell tartanunk magunkat és családunkat, márpedig a munka által tudunk szert tenni azokra az anyagi javakra, amelyek által kielégíthetjük szükségleteinket.

A jólét alapvetően a kemény munkán, szorgalmon és kitartáson múlik. Aki megműveli a földjét, annak lesz étele, aki hiábavalóságok után futkos, az pedig szegény marad (Péld 28.19-20, 22). Szegénységhez vezet a lustaság is, például a túl sok alvás, túl sok pihenés (Péld 24.30-34), ugyanakkor a gyors munka gazdaggá tesz, vagy ahogy a közmondás tartja: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Az anyagi javak növelése azonban nemcsak a tulajdonos megélhetése miatt fontos, hanem azért is, hogy munkája gyümölcsét megossza a szűkölködőkkel. A jótékonyság ugyanis Istennek tetsző cselekedet, amelynek jutalma a vállalkozás sikere.

A fáraó álmáról és József álomfejtéséről szóló történet (1Móz 41.1-36) arra hívja fel a figyelmet, hogy bőség idején kell felhalmozni, hogy a szükség idején legyen. Ez egy nagyon fontos elv, megtalálható a folklórban, gondoljunk csak a tücsök és a hangya történetére, erre épül a Keynes-féle anticiklikus gazdaságpolitika, és aligha létezik olyan „pozitív” vagy életmód-könyv, amelyik ne hangsúlyozná a megtakarítások szükségességét, számítva rá, hogy az ember bajba kerülhet.

Vállalkozás és befektetés: jól sáfárkodni Isten adományával

A kétkezi munka és a vállalkozás között a Biblia nem tesz különbséget: ez is csak munka, amit lehet jól vagy rosszul, lustán vagy szorgalmasan, tisztességesen vagy tisztességtelenül, sikeresen vagy sikertelenül csinálni. Az étkezési törvényeken és a szombat megtartásán kívül a kereskedelemre vonatkozó törvények csak a tisztességet írták elő, és a hamisítást tiltották. Abból pedig, hogy a Biblia több helyen is elítéli a felesleges luxuskiadásokat, arra következtethetünk, hogy az anyagiak legerkölcsösebb használatának a befektetést tekinti, ami egyszerre hoz hasznot a tulajdonosnak és családjának, az alkalmazottnak, az ügyfélnek és az egész társadalomnak. Aki így tesz, jól sáfárkodik Isten adományával.

Mivel a munka és a megélhetés közvetlen kapcsolatban áll, az egyik legnagyobb bűn a munkás bérének visszatartása (3Móz 19.13, 5Móz 24.14-15).

Eredetileg tilos volt másik zsidónak kamatra kölcsönt adni, amikor ugyanis a bibliai törvények a kölcsönről beszélnek, nem befektetésre gondolnak, hanem a bajba jutott szegény megsegítésére. Később, a szétszóratásban így váltak a zsidók pénzkölcsönzővé, ők ugyanis idegen környezetben éltek, akiktől kérhettek kamatot, de akik – átvéve a zsidó törvényt – saját hittestvéreiknek nem adhattak. Ezt a korlátozást az üzleti típusú kölcsönzés lazította fel, a Talmud (Baba Metzia 69b) már megkülönbözteti a termelésre és a fogyasztásra felvett hitelt, az első esetben kérhető kamat zsidótól is. Ahogy az olasz városállamok egyre komolyabb szerepet vállaltak a nemzetközi kereskedelemben, ők is kamatot kezdtek kérni hiteleikért, kiszorítva a zsidókat ebből a szegmensből.

Írta: Radácsy László. A második részben a magántulajdon bibliai értelmezéséről lesz szó.

2 thoughts on “A Biblia gazdaságtana I.: a munka

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: