Marxnak csak az számított, hogy lejárassa a kapitalizmust Marx a Tőkében két elméletet alkotott arról, hogy a kapitalisták hogyan szereznek profitot. A fő elmélet a tiszta és egyszerű kizsákmányolás elmélete: a munkás a munkanap felében olyan bérért dolgozik, amely csak a túlélését biztosítja, míg a munkanap másik részében értéktöbbletet termel, amely a tőkés profitja, mindenContinue reading “Tóth András: Marx két profitelméletének gyakorlati hatása (befejező rész)”
Category Archives: Blogbejegyzések
Tóth András: Igaz-e Marx elmélete a kizsákmányolásról? (3. rész)
Marx elmélete irreális alapokon nyugszik E sorozat első cikkében megmutattuk, hogy Marxnak a kizsákmányolásról felállított fő elmélete a Tőkében irreális volt: a kizsákmányolásból eredő profitelmélet egy tőkebefektetés nélküli, tőkés innovációját és szervező munkáját nem igénylő és a versenyt nélkülöző „kapitalizmusban” érvényes. Az ipari kapitalizmusról írt, de valójában az ipari kapitalizmus helyett a szocialista NDK viszonyaitContinue reading “Tóth András: Igaz-e Marx elmélete a kizsákmányolásról? (3. rész)”
Tóth András: Marx részleges kompromisszuma a valósággal: profit az ipari kapitalizmusban (2. rész)
Marx tudta, hogy a kizsákmányolás az ipari kapitalizmusra nem érvényes E sorozat első cikkében kimutattuk, hogy a tőkések profitjáról szóló fő elméletét Marx a Tőke első kötetében csak irreális feltételek között tudta igazolni. Az ipari kapitalizmus kizsákmányolás elmélete az ipari kapitalizmus előtti korra érvényes, de semmiképpen alkalmazható az ipari kapitalizmusra, ahol a tőkések a gépesítésselContinue reading “Tóth András: Marx részleges kompromisszuma a valósággal: profit az ipari kapitalizmusban (2. rész)”
Tóth András: Marx kizsákmányolás-elmélete: irreális javaslat irreális feltételek mellett (1. rész)
A Tőke két profitelmélete Marx a Tőkéjében két, egymásnak ellentmondó elméletet fejtett ki a profit keletkezéséről. Ezt egy négyrészes sorozatban mutatjuk be, melynek ez az első, Marx kizsákmányolást alapul vevő profitelméletét elemző darabja. Fő állításunk, hogy Marxnak csak azért sikerült kimutatnia, hogy a tőkések profitja a munkások kizsákmányolásának gyümölcse, mert teljesen irreális feltételeket alakított ki,Continue reading “Tóth András: Marx kizsákmányolás-elmélete: irreális javaslat irreális feltételek mellett (1. rész)”
Tóth András: Kornai János, a tiszteletbeli osztrák közgazdasági gondolkodó
A létező szocializmus legfontosabb kritikusa A néhány napja elhunyt Kornai János a véres és tragikus fordulatokban gazdag 20. század második évtizedében, 1928-ban született. Édesapja a holokauszt áldozata lett, míg Kornai szerencsésen megélte a számára valóban felszabadulást hozó szovjet csapatok megérkezését. Nem csoda, hogy a nácizmus által halálra szánt ifjú a felszabadulás után kommunista lett. AzonbanContinue reading “Tóth András: Kornai János, a tiszteletbeli osztrák közgazdasági gondolkodó”
Tóth András: A pénz és az állami pénzverési monopólium kialakulása (1. rész)
Infláció vagy árstabilitás? Korunk legfontosabb kérdése, hogy a jegybankok egyre gyorsabb ütemben növekvő pénzteremtése inflációt okoz-e, vagy fenntartható-e a pénzteremtés ellenére az árak stabilitása? Ebben a sorozatban erre keressük a választ. Visszamegyünk a gyökerekig: miként alakult ki a világ mai pénzügyi rendszere, s milyen belső feszültségei vannak? Mik a pénztörténet állomásai, és mivel gazdagította aContinue reading “Tóth András: A pénz és az állami pénzverési monopólium kialakulása (1. rész)”
Radácsy László: Az egyenlőségről, őszintén
Abban alighanem mindannyian megegyezhetünk, hogy az igazságszolgáltatás, szélesebb értelemben az állam nem tehet különbséget állampolgár és állampolgár között, ezért az egyenlőségről szóló vita általában az anyagi egyenlőségről szól. De vajon mennyire jogos az a követelés, hogy az állam a jövedelmek újraelosztásával a jövedelmi különbségeket is orvosolja, ha nem is teljesen, legalább részben? Erre létezik nagyonContinue reading “Radácsy László: Az egyenlőségről, őszintén”
Radácsy László: Létezhet-e kapitalista szociálpolitika?
Az állami szociálpolitika tévedése Ha szociális támogatásról van szó, mindenki ugyanazt a mantrát hajtogatja: nem halat kell adni, halászni kell megtanítani. Ez nem attól „csak” mantra, hogy ne lenne mélységesen helytálló, hanem főképpen attól, hogy a valóságban a szociális támogatás majdhogynem egyet jelent a havi segélyosztással, ami semmi más, mint hogy adunk neki egy halat,Continue reading “Radácsy László: Létezhet-e kapitalista szociálpolitika?”
Némethné Pál Katalin: A szociálpolitika évszázados tévedése
Nemrég vitába keveredtem néhány szociálisan erősen érzékeny emberrel. Tipikus fővárosi értelmiségi agyalgás volt, újsághírek alapján, a konkrét helyszín, tények ismerete nélkül, elvi alapon mindkét részről. Egy nehéz helyzetbe került csoporton kívántak segíteni, amivel nem is lett volna gondom. Azonban visszatetszést keltett bennem az az erőszakos hangnem, amivel az érintett település lakóinak anyagi áldozatvállalását követelték. MikorContinue reading “Némethné Pál Katalin: A szociálpolitika évszázados tévedése”
Némethné Pál Katalin: Mesék a kapitalizmus alaptörvényeiről (Piketty-bírálat)
Az összecsapás, amely meghatározza a modern közgondolkodást A francia statisztikus Thomas Piketty könyve, A tőke a huszonegyedik században annyira hirtelen lett világsiker, hogy nyilvánvaló volt: előbb-utóbb komoly kritikában részesül. Ezt persze már többen megtették, de eleinte a támogatók köre volt hangosabb, nagy nevekkel (Paul Krugman, Robert Solow) a soraiban. Volt némi megjegyzés arról, hogy PikettyContinue reading “Némethné Pál Katalin: Mesék a kapitalizmus alaptörvényeiről (Piketty-bírálat)”
Carl Menger Intézet 