Tóth András: Az európai pénzfejlődés politikai gazdaságtana (2. rész)

Az első részben áttekintettük a pénzforgalom általánossá válását, amely a kereskedelem egyre szélesebb körben való elterjedésével vált elkerülhetetlenné. Ebben a részben az európai pénzfejlődést tekintjük át, amely a Római Birodalom bukását követő zűrzavaros évszázadok után új szakaszba lépett a kereskedelem fellendülésével. A magángazdaság pénzügyi forradalma a középkorban Európa kereskedelmi élete Nagy Károly alatt kezdett feléledni,Continue reading “Tóth András: Az európai pénzfejlődés politikai gazdaságtana (2. rész)”

Tóth András: A pénz és az állami pénzverési monopólium kialakulása (1. rész)

Infláció vagy árstabilitás? Korunk legfontosabb kérdése, hogy a jegybankok egyre gyorsabb ütemben növekvő pénzteremtése inflációt okoz-e, vagy fenntartható-e a pénzteremtés ellenére az árak stabilitása? Ebben a sorozatban erre keressük a választ. Visszamegyünk a gyökerekig: miként alakult ki a világ mai pénzügyi rendszere, s milyen belső feszültségei vannak? Mik a pénztörténet állomásai, és mivel gazdagította aContinue reading “Tóth András: A pénz és az állami pénzverési monopólium kialakulása (1. rész)”

David D. Friedman: A közoktatás melletti érvek gyengéi (második rész)

(A tanulmány első része itt olvasható.) Tőkepiaci kudarcok Egy újabb érvet szolgáltatnak az állam oktatásban való részvételének igazolásához a humántőke-befektetés sajátos problémái. Ha kölcsönt szeretnék kérni egy nagy haszonnal kecsegtető gyárépítéshez, felajánlhatom a gyárat biztosítékként. Ha viszont az ugyancsak nagy haszonnal kecsegtető oktatásomba szeretnék fektetni, ott ilyen lehetőségem nincs. Az Egyesült Államok és a legtöbbContinue reading “David D. Friedman: A közoktatás melletti érvek gyengéi (második rész)”

David D. Friedman: A közoktatás melletti érvek gyengéi (első rész)

Adam Smithről sokan úgy tartják, hogy bár alapvetően a szabadpiac híve volt, az oktatás ügyében kivételt tett.[1] Ez nem egészen igaz. Egy hosszú és érdekes levezetés során Smith arra jutott, hogy bár az oktatás – bizonyos társadalmakban – legitim állami funkció, az államok rendszerint nagyon rosszul látják el. A következtetése pedig az volt, hogy azContinue reading “David D. Friedman: A közoktatás melletti érvek gyengéi (első rész)”

Tóth András: A jó és a rossz egyenlőtlenségről

A kiinduló egyenlőtlenségről A Menger Intézet egyenlőtlenségről szóló cikksorozatát indító Yaron Brook írásának első mondata téves, amiben elfogadja azt az állítást, hogy a kapitalizmus, azaz a politikai és a gazdasági szabadság egyenlőtlenségeket szül. Még tovább súlyosbítja tévedését, amikor azzal folytatja, hogy a világ legtöbb prekapitalista országában nagyobb a gazdasági egyenlőség, mint az Egyesült Államokban. AzContinue reading “Tóth András: A jó és a rossz egyenlőtlenségről”

Tóth András: A marxi révedezés és a valóság logikája: összefoglaló (VII. rész)

Amit Marxról és a középosztályról megtudtunk Cikksorozatunk első részében rámutattunk, hogy már Marx is zavarban volt, mert csak nem akart úgy alakulni a társadalom, ahogy azt ő (téves közgazdasági elképzelései alapján) elvárta. A második részben azt mutattuk be, hogy a piaci alapon szerveződő polgári társadalom logikus következménye a középosztályosodás, és nem a történelem tévedése és érthetetlen folyamatContinue reading “Tóth András: A marxi révedezés és a valóság logikája: összefoglaló (VII. rész)”

Tóth András: S kizsákmányolás nincs is? (A marxista révedezés és a valóság logikája, VI. rész)

De van. Létezik kizsákmányolás. De kik a kizsákmányolók, ha nem a tőkések? Hiszen, mint láttuk, Marx a kizsákmányolás elméletét aláásó ellentmondások tömkelegéből úgy vágta ki magát, hogy eltüntette az annak ellentmondó érveket. Menger elméletéből az következik, hogy nincs kizsákmányolás a piaci folyamatokban. Van alku, s az alku során egyik vagy másik fél érezheti úgy, hogyContinue reading “Tóth András: S kizsákmányolás nincs is? (A marxista révedezés és a valóság logikája, VI. rész)”

Tóth András: Átjárható osztályok és bevédett rendek a piaci társadalomban (A marxista révedezés és a valóság logikája, V. rész)

A marxi lázálomtól a mengeri-weberi osztályfogalomig A leghatásosabb osztályelemzés atyja, Marx ugyan a munkásosztályt és a tőkésosztályt tartotta a kapitalizmus két antagonisztikus alapvető osztályának, de amikor konkrét elemzésbe fogott, kiderült, hogy a valóságban a középosztályoknak jutott a kulcsszerep a saját maga által kijelölt főszereplők helyett. Marx még addig se jutott el, hogy megfogalmazza, mit isContinue reading “Tóth András: Átjárható osztályok és bevédett rendek a piaci társadalomban (A marxista révedezés és a valóság logikája, V. rész)”

Tóth András: Ami hiányzik Marx kétosztályos modelljéből: a vállalkozók osztálya (A marxista révedezés és a valóság logikája, IV. rész)

A sorozat második részében azt fejtettük ki, hogy a marxi jóslattal ellentétben a munkavállalók egyre nagyobb arányú középosztályosodását hozza el a kapitalizmus, a harmadik részben pedig a „tőkések” szerepét értelmeztük újra Menger alapján. Ebben a részben arra mutatunk rá, hogy Marx tévesen zárt kasztként kezelte a tőkésosztályt, s elemzéséből hiányzik egy harmadik osztály: a vállalkozókContinue reading “Tóth András: Ami hiányzik Marx kétosztályos modelljéből: a vállalkozók osztálya (A marxista révedezés és a valóság logikája, IV. rész)”

Tóth András: Nem, a tőkések nem a kizsákmányolásból élnek jól (A marxista révedezés és a valóság logikája, III. rész)

Az első részben rámutattunk, hogy már Marx is zavarban volt, mert csak nem akart úgy alakulni a társadalom, ahogy nagy próféciájában meghirdette, jelesül hogy a kapitalizmusban a nyomorgó munkásosztály áll szemben a tőkések egyre vékonyodó osztályával. A sorozat második részében azt fejtettük ki, hogy pont ellenkezőleg: a munkavállalók egyre nagyobb arányú középosztályosodását hozza el aContinue reading “Tóth András: Nem, a tőkések nem a kizsákmányolásból élnek jól (A marxista révedezés és a valóság logikája, III. rész)”