Tóth András: A jó és a rossz egyenlőtlenségről

A kiinduló egyenlőtlenségről A Menger Intézet egyenlőtlenségről szóló cikksorozatát indító Yaron Brook írásának első mondata téves, amiben elfogadja azt az állítást, hogy a kapitalizmus, azaz a politikai és a gazdasági szabadság egyenlőtlenségeket szül. Még tovább súlyosbítja tévedését, amikor azzal folytatja, hogy a világ legtöbb prekapitalista országában nagyobb a gazdasági egyenlőség, mint az Egyesült Államokban. AzContinue reading “Tóth András: A jó és a rossz egyenlőtlenségről”

Nathaniel Branden: Az öröklés igazságtalan versenyelőnyt jelent? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról

Az öröklés bizonyos egyéneknek igazságtalan előnyt biztosít egy versengő gazdaságban? Az öröklött vagyon kapcsán az első dolog, amit föl kell ismerni, hogy az ehhez a kérdéshez kapcsolódó lényeges jog nem az örökösé, hanem azé, aki eredetileg megtermelte a vagyont. A tulajdonjog nem más, mint a használat és a megválás joga; ahogy az embernek, aki megtermeltContinue reading “Nathaniel Branden: Az öröklés igazságtalan versenyelőnyt jelent? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról”

Tóth András: A marxi révedezés és a valóság logikája: összefoglaló (VII. rész)

Amit Marxról és a középosztályról megtudtunk Cikksorozatunk első részében rámutattunk, hogy már Marx is zavarban volt, mert csak nem akart úgy alakulni a társadalom, ahogy azt ő (téves közgazdasági elképzelései alapján) elvárta. A második részben azt mutattuk be, hogy a piaci alapon szerveződő polgári társadalom logikus következménye a középosztályosodás, és nem a történelem tévedése és érthetetlen folyamatContinue reading “Tóth András: A marxi révedezés és a valóság logikája: összefoglaló (VII. rész)”

Némethné Pál Katalin: Mesék a kapitalizmus alaptörvényeiről (Piketty-bírálat)

Az összecsapás, amely meghatározza a modern közgondolkodást A francia statisztikus Thomas Piketty könyve, A tőke a huszonegyedik században annyira hirtelen lett világsiker, hogy nyilvánvaló volt: előbb-utóbb komoly kritikában részesül. Ezt persze már többen megtették, de eleinte a támogatók köre volt hangosabb, nagy nevekkel (Paul Krugman, Robert Solow) a soraiban. Volt némi megjegyzés arról, hogy PikettyContinue reading “Némethné Pál Katalin: Mesék a kapitalizmus alaptörvényeiről (Piketty-bírálat)”

Tóth András: S kizsákmányolás nincs is? (A marxista révedezés és a valóság logikája, VI. rész)

De van. Létezik kizsákmányolás. De kik a kizsákmányolók, ha nem a tőkések? Hiszen, mint láttuk, Marx a kizsákmányolás elméletét aláásó ellentmondások tömkelegéből úgy vágta ki magát, hogy eltüntette az annak ellentmondó érveket. Menger elméletéből az következik, hogy nincs kizsákmányolás a piaci folyamatokban. Van alku, s az alku során egyik vagy másik fél érezheti úgy, hogyContinue reading “Tóth András: S kizsákmányolás nincs is? (A marxista révedezés és a valóság logikája, VI. rész)”

Thomas Sowell: A jövedelem „elosztási” statisztikák – és ami mögöttük van

A „gazdagok” és a „szegények” gyakran az életük eltérő szakaszában lévő emberek Mi sem világosabb és könnyebben megérthető annál, hogy egyesek többet keresnek, mint mások, számtalan okból kifolyólag. Vannak, akik egyszerűen csak öregebbek másoknál, és az évek alatt több lehetőségük volt tapasztalatokat, képességeket szerezni, vagy részt venni formális vagy munkahelyi képzésben – mindezek révén hatékonyabbakContinue reading “Thomas Sowell: A jövedelem „elosztási” statisztikák – és ami mögöttük van”

Tóth András: Átjárható osztályok és bevédett rendek a piaci társadalomban (A marxista révedezés és a valóság logikája, V. rész)

A marxi lázálomtól a mengeri-weberi osztályfogalomig A leghatásosabb osztályelemzés atyja, Marx ugyan a munkásosztályt és a tőkésosztályt tartotta a kapitalizmus két antagonisztikus alapvető osztályának, de amikor konkrét elemzésbe fogott, kiderült, hogy a valóságban a középosztályoknak jutott a kulcsszerep a saját maga által kijelölt főszereplők helyett. Marx még addig se jutott el, hogy megfogalmazza, mit isContinue reading “Tóth András: Átjárható osztályok és bevédett rendek a piaci társadalomban (A marxista révedezés és a valóság logikája, V. rész)”

Yaron Brook: A gazdasági egyenlőség erkölcstelen eszme

A kapitalizmus, azaz a politikai és a gazdasági szabadság egyenlőtlenségeket szül.[1] Ha megnézzük, a világ legtöbb prekapitalista országában nagyobb a gazdasági egyenlőség, mint az Egyesült Államokban,[2] miközben az USA gazdasági értelemben a világ legszabadabb országai közé tartozik.[3] Ezek a prekapitalista országok viszont roppant szegények.[4] 350 éve a prekapitalista Nyugat is roppant szegény volt.[5] Megvalósult azContinue reading “Yaron Brook: A gazdasági egyenlőség erkölcstelen eszme”

Tóth András: Ami hiányzik Marx kétosztályos modelljéből: a vállalkozók osztálya (A marxista révedezés és a valóság logikája, IV. rész)

A sorozat második részében azt fejtettük ki, hogy a marxi jóslattal ellentétben a munkavállalók egyre nagyobb arányú középosztályosodását hozza el a kapitalizmus, a harmadik részben pedig a „tőkések” szerepét értelmeztük újra Menger alapján. Ebben a részben arra mutatunk rá, hogy Marx tévesen zárt kasztként kezelte a tőkésosztályt, s elemzéséből hiányzik egy harmadik osztály: a vállalkozókContinue reading “Tóth András: Ami hiányzik Marx kétosztályos modelljéből: a vállalkozók osztálya (A marxista révedezés és a valóság logikája, IV. rész)”

Nathaniel Branden: A szabadpiac okozta az 1929-33-as válságot? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról

Egy szabadpiaci kapitalista rendszerben elkerülhetetlenek az időről időre bekövetkező válságok? Jellemző a kapitalizmus ellenfeleire, hogy olyan bűnöket rónak fel neki, amelyeket valójában nem a kapitalizmus, hanem az államizmus követett el: amelyeket kizárólag az tesz lehetővé, hogy az állam beavatkozik a gazdaságba. Korábban beszéltem már ezen érvelés egyik kirívó példájáról: amikor azzal vádolják a kapitalizmust, hogyContinue reading “Nathaniel Branden: A szabadpiac okozta az 1929-33-as válságot? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról”