Marxnak csak az számított, hogy lejárassa a kapitalizmust Marx a Tőkében két elméletet alkotott arról, hogy a kapitalisták hogyan szereznek profitot. A fő elmélet a tiszta és egyszerű kizsákmányolás elmélete: a munkás a munkanap felében olyan bérért dolgozik, amely csak a túlélését biztosítja, míg a munkanap másik részében értéktöbbletet termel, amely a tőkés profitja, mindenContinue reading “Tóth András: Marx két profitelméletének gyakorlati hatása (befejező rész)”
Tag Archives: kapitalizmus
Tóth András: Igaz-e Marx elmélete a kizsákmányolásról? (3. rész)
Marx elmélete irreális alapokon nyugszik E sorozat első cikkében megmutattuk, hogy Marxnak a kizsákmányolásról felállított fő elmélete a Tőkében irreális volt: a kizsákmányolásból eredő profitelmélet egy tőkebefektetés nélküli, tőkés innovációját és szervező munkáját nem igénylő és a versenyt nélkülöző „kapitalizmusban” érvényes. Az ipari kapitalizmusról írt, de valójában az ipari kapitalizmus helyett a szocialista NDK viszonyaitContinue reading “Tóth András: Igaz-e Marx elmélete a kizsákmányolásról? (3. rész)”
Tóth András: Marx részleges kompromisszuma a valósággal: profit az ipari kapitalizmusban (2. rész)
Marx tudta, hogy a kizsákmányolás az ipari kapitalizmusra nem érvényes E sorozat első cikkében kimutattuk, hogy a tőkések profitjáról szóló fő elméletét Marx a Tőke első kötetében csak irreális feltételek között tudta igazolni. Az ipari kapitalizmus kizsákmányolás elmélete az ipari kapitalizmus előtti korra érvényes, de semmiképpen alkalmazható az ipari kapitalizmusra, ahol a tőkések a gépesítésselContinue reading “Tóth András: Marx részleges kompromisszuma a valósággal: profit az ipari kapitalizmusban (2. rész)”
Tóth András: Marx kizsákmányolás-elmélete: irreális javaslat irreális feltételek mellett (1. rész)
A Tőke két profitelmélete Marx a Tőkéjében két, egymásnak ellentmondó elméletet fejtett ki a profit keletkezéséről. Ezt egy négyrészes sorozatban mutatjuk be, melynek ez az első, Marx kizsákmányolást alapul vevő profitelméletét elemző darabja. Fő állításunk, hogy Marxnak csak azért sikerült kimutatnia, hogy a tőkések profitja a munkások kizsákmányolásának gyümölcse, mert teljesen irreális feltételeket alakított ki,Continue reading “Tóth András: Marx kizsákmányolás-elmélete: irreális javaslat irreális feltételek mellett (1. rész)”
Tóth András: Kornai János, a tiszteletbeli osztrák közgazdasági gondolkodó
A létező szocializmus legfontosabb kritikusa A néhány napja elhunyt Kornai János a véres és tragikus fordulatokban gazdag 20. század második évtizedében, 1928-ban született. Édesapja a holokauszt áldozata lett, míg Kornai szerencsésen megélte a számára valóban felszabadulást hozó szovjet csapatok megérkezését. Nem csoda, hogy a nácizmus által halálra szánt ifjú a felszabadulás után kommunista lett. AzonbanContinue reading “Tóth András: Kornai János, a tiszteletbeli osztrák közgazdasági gondolkodó”
Nathaniel Branden: Az oktatásnak államinak kell lennie? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról
Az oktatásnak kötelezőnek és adókból finanszírozottnak kell lennie, mint napjainkban? Az erre a kérdésre adandó válasz egyértelmű lesz, amint konkretizáljuk a kérdést a következőképpen: Meg kell-e engednünk az államnak, hogy erővel elvigye a gyerekeket az otthonaikból – a szülők beleegyezésével vagy anélkül –, hogy aztán oktatási képzésnek és procedúráknak tegyék ki, akkor is, ha aContinue reading “Nathaniel Branden: Az oktatásnak államinak kell lennie? Közkeletű tévhitek a kapitalizmusról”
David D. Friedman: Az erény és a bűn közgazdaságtana
Az előző fejezetben felvázoltam, hogy miért utasítom el egy konkrét filozófus válaszát arra a kérdésre, hogy mi számít erénynek, illetve miért kéne erényesnek lennünk.[1] Most azt fogom bemutatni, hogy milyen válaszokat ad ugyanerre egy közgazdász, és hogy mivel magyarázza, hogy – néha – erényesen viselkedünk. És hogy néha pedig nem. Kezdve az utóbbival. A bűnContinue reading “David D. Friedman: Az erény és a bűn közgazdaságtana”
Charles W. Johnson: A piaci erők mi vagyunk
Szabályozatlan piac nem létezik Egy felszabadított piacon ki fogja megakadályozni, hogy a piac ámokfutásba kezdjen, és őrültségeket csináljon? És ki fogja meggátolni, hogy a gazdagok és a hatalmasok mindenki mást eltapossanak? Hát mi. Sheldon Richman nemrégiben írt egy remek cikket a The Goal is Freedom számára, melynek címe „A szabályozást akarók tévedése”. Sheldon – világosContinue reading “Charles W. Johnson: A piaci erők mi vagyunk”
Sheldon Richman: A szabályozást akarók tévedése
A legtöbben úgy gondolják, hogy az államnak szabályoznia kell a piacot. A szabályozott piac egyetlen alternatívája – szerintük – a szabályozatlan piac. Első látásra logikus: ez a kizárt harmadik elve. A piac vagy szabályozott, vagy nem az. Építve a közhiedelemre, miszerint minden, ami szabályozatlan, rossz, az állami szabályozás támogatói úgy vélik, hogy a szabályozatlan piactólContinue reading “Sheldon Richman: A szabályozást akarók tévedése”
Radácsy László: Létezhet-e kapitalista szociálpolitika?
Az állami szociálpolitika tévedése Ha szociális támogatásról van szó, mindenki ugyanazt a mantrát hajtogatja: nem halat kell adni, halászni kell megtanítani. Ez nem attól „csak” mantra, hogy ne lenne mélységesen helytálló, hanem főképpen attól, hogy a valóságban a szociális támogatás majdhogynem egyet jelent a havi segélyosztással, ami semmi más, mint hogy adunk neki egy halat,Continue reading “Radácsy László: Létezhet-e kapitalista szociálpolitika?”
Carl Menger Intézet 