Marx Tőke I. kötete Agatha Christie szemével.

Tóth András Marx Tőke I. Kötete Agatha Christie szemével. Minden idők legjobb és legsikeresebb tudományos csalása – a valaha volt legtragikusabb következményekkel. A Tőke I. kötete (C1) fejti ki Marx kizsákmányolás-elméletét. A kizsákmányolás elmélete a munkaérték-elméleten, vagyis, hogy az emberi munkavégzési képesség képes egyedül új érték teremtésére, és azon alapul hogy a kereskedelmi forgalomban egyenlőContinue reading “Marx Tőke I. kötete Agatha Christie szemével.”

Marx Tőke I. kötete Agatha Christie szemével. (bevezetés)

Tóth András Marx Tőke I. Kötete Agatha Christie szemével. Minden idők legjobb és legsikeresebb tudományos csalása – a valaha volt legtragikusabb következményekkel. 1. Bevezetés A Tőke I. kötete (C1) fejti ki Marx kizsákmányolás-elméletét. A kizsákmányolás elmélete a munkaérték-elméleten, vagyis, hogy az emberi munkavégzési képesség képes egyedül új érték teremtésére, és azon alapul hogy a kereskedelmiContinue reading “Marx Tőke I. kötete Agatha Christie szemével. (bevezetés)”

A tőke elmélete IV.

A tőke nemzetgazdasági szempontból A “tőke nemzetgazdasági szempontból” való tanulmányázásához természetesen mind a “tőke”, mind a “nemzetgazdaság” természetének ismerete szükséges előfeltétel. Mivel azonban tudományunk területén aligha van két olyan jelenség, amelynek lényegéről több a kétértelműség és nagyobb a vélemények ellentmondása, mint a “tőkéről” és a “nemzetgazdaságról”, ebből már eleve meg lehet ítélni, hogy milyen értéketContinue reading “A tőke elmélete IV.”

A tőke elmélete III.

A tőke fogalma: “A további termelésre szánt termékek” A tőke lényegének fent említett alapfogalmai közül a harmadik – messze a legfontosabb! – elkerüli az előző két elmélet hiányosságait. Azáltal, hogy a tőke fogalmát azokra a termékekre korlátozza, amelyek a további termelésnek vannak szentelve (a jövedelemképződés értelmében!), nem keveri össze a tőkét a termelés technikai eszközeivel,Continue reading “A tőke elmélete III.”

A tőke elmélete II.

A tőke mint termelési eszköz felfogása, szemben a fogyasztási cikkekkel (mint “leendő fogyasztási vagyon!”) A termelőeszközök és a fogyasztási cikkek (azon javak, amelyek nem közvetlenül, hanem a termelés által közvetített úton, valamint azon javak, amelyek közvetlenül szolgálják a szükségleteink kielégítését) közötti különbségtétel nemcsak jogos, hanem a nemzetgazdaság elmélete szempontjából szinte alapvető jelentőséggel bír. Úgy gondolom,Continue reading “A tőke elmélete II.”

Tóth András: Marx két profitelméletének gyakorlati hatása (befejező rész)

Marxnak csak az számított, hogy lejárassa a kapitalizmust Marx a Tőkében két elméletet alkotott arról, hogy a kapitalisták hogyan szereznek profitot. A fő elmélet a tiszta és egyszerű kizsákmányolás elmélete: a munkás a munkanap felében olyan bérért dolgozik, amely csak a túlélését biztosítja, míg a munkanap másik részében értéktöbbletet termel, amely a tőkés profitja, mindenContinue reading “Tóth András: Marx két profitelméletének gyakorlati hatása (befejező rész)”

Tóth András: Igaz-e Marx elmélete a kizsákmányolásról? (3. rész)

Marx elmélete irreális alapokon nyugszik E sorozat első cikkében megmutattuk, hogy Marxnak a kizsákmányolásról felállított fő elmélete a Tőkében irreális volt: a kizsákmányolásból eredő profitelmélet egy tőkebefektetés nélküli, tőkés innovációját és szervező munkáját nem igénylő és a versenyt nélkülöző „kapitalizmusban” érvényes. Az ipari kapitalizmusról írt, de valójában az ipari kapitalizmus helyett a szocialista NDK viszonyaitContinue reading “Tóth András: Igaz-e Marx elmélete a kizsákmányolásról? (3. rész)”

Tóth András: Marx részleges kompromisszuma a valósággal: profit az ipari kapitalizmusban (2. rész)

Marx tudta, hogy a kizsákmányolás az ipari kapitalizmusra nem érvényes E sorozat első cikkében kimutattuk, hogy a tőkések profitjáról szóló fő elméletét Marx a Tőke első kötetében csak irreális feltételek között tudta igazolni. Az ipari kapitalizmus kizsákmányolás elmélete az ipari kapitalizmus előtti korra érvényes, de semmiképpen alkalmazható az ipari kapitalizmusra, ahol a tőkések a gépesítésselContinue reading “Tóth András: Marx részleges kompromisszuma a valósággal: profit az ipari kapitalizmusban (2. rész)”

Tóth András: Marx kizsákmányolás-elmélete: irreális javaslat irreális feltételek mellett (1. rész)

A Tőke két profitelmélete Marx a Tőkéjében két, egymásnak ellentmondó elméletet fejtett ki a profit keletkezéséről. Ezt egy négyrészes sorozatban mutatjuk be, melynek ez az első, Marx kizsákmányolást alapul vevő profitelméletét elemző darabja. Fő állításunk, hogy Marxnak csak azért sikerült kimutatnia, hogy a tőkések profitja a munkások kizsákmányolásának gyümölcse, mert teljesen irreális feltételeket alakított ki,Continue reading “Tóth András: Marx kizsákmányolás-elmélete: irreális javaslat irreális feltételek mellett (1. rész)”

Némethné Pál Katalin: Mesék a kapitalizmus alaptörvényeiről (Piketty-bírálat)

Az összecsapás, amely meghatározza a modern közgondolkodást A francia statisztikus Thomas Piketty könyve, A tőke a huszonegyedik században annyira hirtelen lett világsiker, hogy nyilvánvaló volt: előbb-utóbb komoly kritikában részesül. Ezt persze már többen megtették, de eleinte a támogatók köre volt hangosabb, nagy nevekkel (Paul Krugman, Robert Solow) a soraiban. Volt némi megjegyzés arról, hogy PikettyContinue reading “Némethné Pál Katalin: Mesék a kapitalizmus alaptörvényeiről (Piketty-bírálat)”