Tóth András Marx Tőke I. Kötete Agatha Christie szemével. Minden idők legjobb és legsikeresebb tudományos csalása – a valaha volt legtragikusabb következményekkel. A Tőke I. kötete (C1) fejti ki Marx kizsákmányolás-elméletét. A kizsákmányolás elmélete a munkaérték-elméleten, vagyis, hogy az emberi munkavégzési képesség képes egyedül új érték teremtésére, és azon alapul hogy a kereskedelmi forgalomban egyenlőContinue reading “Marx Tőke I. kötete Agatha Christie szemével.”
Tag Archives: marx
Marx Tőke I. kötete Agatha Christie szemével. (bevezetés)
Tóth András Marx Tőke I. Kötete Agatha Christie szemével. Minden idők legjobb és legsikeresebb tudományos csalása – a valaha volt legtragikusabb következményekkel. 1. Bevezetés A Tőke I. kötete (C1) fejti ki Marx kizsákmányolás-elméletét. A kizsákmányolás elmélete a munkaérték-elméleten, vagyis, hogy az emberi munkavégzési képesség képes egyedül új érték teremtésére, és azon alapul hogy a kereskedelmiContinue reading “Marx Tőke I. kötete Agatha Christie szemével. (bevezetés)”
Tóth András: Marx két profitelméletének gyakorlati hatása (befejező rész)
Marxnak csak az számított, hogy lejárassa a kapitalizmust Marx a Tőkében két elméletet alkotott arról, hogy a kapitalisták hogyan szereznek profitot. A fő elmélet a tiszta és egyszerű kizsákmányolás elmélete: a munkás a munkanap felében olyan bérért dolgozik, amely csak a túlélését biztosítja, míg a munkanap másik részében értéktöbbletet termel, amely a tőkés profitja, mindenContinue reading “Tóth András: Marx két profitelméletének gyakorlati hatása (befejező rész)”
Tóth András: Igaz-e Marx elmélete a kizsákmányolásról? (3. rész)
Marx elmélete irreális alapokon nyugszik E sorozat első cikkében megmutattuk, hogy Marxnak a kizsákmányolásról felállított fő elmélete a Tőkében irreális volt: a kizsákmányolásból eredő profitelmélet egy tőkebefektetés nélküli, tőkés innovációját és szervező munkáját nem igénylő és a versenyt nélkülöző „kapitalizmusban” érvényes. Az ipari kapitalizmusról írt, de valójában az ipari kapitalizmus helyett a szocialista NDK viszonyaitContinue reading “Tóth András: Igaz-e Marx elmélete a kizsákmányolásról? (3. rész)”
Tóth András: Marx részleges kompromisszuma a valósággal: profit az ipari kapitalizmusban (2. rész)
Marx tudta, hogy a kizsákmányolás az ipari kapitalizmusra nem érvényes E sorozat első cikkében kimutattuk, hogy a tőkések profitjáról szóló fő elméletét Marx a Tőke első kötetében csak irreális feltételek között tudta igazolni. Az ipari kapitalizmus kizsákmányolás elmélete az ipari kapitalizmus előtti korra érvényes, de semmiképpen alkalmazható az ipari kapitalizmusra, ahol a tőkések a gépesítésselContinue reading “Tóth András: Marx részleges kompromisszuma a valósággal: profit az ipari kapitalizmusban (2. rész)”
Tóth András: Marx kizsákmányolás-elmélete: irreális javaslat irreális feltételek mellett (1. rész)
A Tőke két profitelmélete Marx a Tőkéjében két, egymásnak ellentmondó elméletet fejtett ki a profit keletkezéséről. Ezt egy négyrészes sorozatban mutatjuk be, melynek ez az első, Marx kizsákmányolást alapul vevő profitelméletét elemző darabja. Fő állításunk, hogy Marxnak csak azért sikerült kimutatnia, hogy a tőkések profitja a munkások kizsákmányolásának gyümölcse, mert teljesen irreális feltételeket alakított ki,Continue reading “Tóth András: Marx kizsákmányolás-elmélete: irreális javaslat irreális feltételek mellett (1. rész)”
Tóth András: A marxi révedezés és a valóság logikája: összefoglaló (VII. rész)
Amit Marxról és a középosztályról megtudtunk Cikksorozatunk első részében rámutattunk, hogy már Marx is zavarban volt, mert csak nem akart úgy alakulni a társadalom, ahogy azt ő (téves közgazdasági elképzelései alapján) elvárta. A második részben azt mutattuk be, hogy a piaci alapon szerveződő polgári társadalom logikus következménye a középosztályosodás, és nem a történelem tévedése és érthetetlen folyamatContinue reading “Tóth András: A marxi révedezés és a valóság logikája: összefoglaló (VII. rész)”
Némethné Pál Katalin: Mesék a kapitalizmus alaptörvényeiről (Piketty-bírálat)
Az összecsapás, amely meghatározza a modern közgondolkodást A francia statisztikus Thomas Piketty könyve, A tőke a huszonegyedik században annyira hirtelen lett világsiker, hogy nyilvánvaló volt: előbb-utóbb komoly kritikában részesül. Ezt persze már többen megtették, de eleinte a támogatók köre volt hangosabb, nagy nevekkel (Paul Krugman, Robert Solow) a soraiban. Volt némi megjegyzés arról, hogy PikettyContinue reading “Némethné Pál Katalin: Mesék a kapitalizmus alaptörvényeiről (Piketty-bírálat)”
Tóth András: S kizsákmányolás nincs is? (A marxista révedezés és a valóság logikája, VI. rész)
De van. Létezik kizsákmányolás. De kik a kizsákmányolók, ha nem a tőkések? Hiszen, mint láttuk, Marx a kizsákmányolás elméletét aláásó ellentmondások tömkelegéből úgy vágta ki magát, hogy eltüntette az annak ellentmondó érveket. Menger elméletéből az következik, hogy nincs kizsákmányolás a piaci folyamatokban. Van alku, s az alku során egyik vagy másik fél érezheti úgy, hogyContinue reading “Tóth András: S kizsákmányolás nincs is? (A marxista révedezés és a valóság logikája, VI. rész)”
Tóth András: Átjárható osztályok és bevédett rendek a piaci társadalomban (A marxista révedezés és a valóság logikája, V. rész)
A marxi lázálomtól a mengeri-weberi osztályfogalomig A leghatásosabb osztályelemzés atyja, Marx ugyan a munkásosztályt és a tőkésosztályt tartotta a kapitalizmus két antagonisztikus alapvető osztályának, de amikor konkrét elemzésbe fogott, kiderült, hogy a valóságban a középosztályoknak jutott a kulcsszerep a saját maga által kijelölt főszereplők helyett. Marx még addig se jutott el, hogy megfogalmazza, mit isContinue reading “Tóth András: Átjárható osztályok és bevédett rendek a piaci társadalomban (A marxista révedezés és a valóság logikája, V. rész)”
Carl Menger Intézet 